A legfontosabb jogszabályváltozások röviden

A tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeletek módosításáról

A rendelet módosítja a tejpiaci válsághelyzet kezelésével kapcsolatos agrártárgyú rendeleteket.

A rendelet módosítja a termésbecslésről szóló adatszolgáltatás szabályait, és két állami kamattámogatott hitelprogram keretében új, kedvezőbb támogatási feltételeket vezet be a tejágazat számára. A tejhasznú szarvasmarha-tenyésztők 100%-os kamattámogatást kaphatnak bizonyos hitelekre, a tejfeldolgozók pedig 70%-os kamattámogatásra jogosultak. Ezek a támogatások a rendelet hatálybalépését követő naptól 2026. december 31-ig megkötött hitelszerződésekre vehetők igénybe. A tejfeldolgozók számára a támogatás feltétele a tejbeszállítók gyorsabb kifizetésének vállalása is.

Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokra igényelhető támogatásról

A rendelet szabályozza a borágazatban végrehajtott innovációs beruházásokra igényelhető támogatást az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból.

A rendelet célja, hogy a borászati vállalkozások számára támogatást nyújtson innovációs tevékenységük megvalósításához, például új termékek kifejlesztéséhez vagy környezetbarát technológiák bevezetéséhez. A támogatást borászati üzemengedélyesek, konzorciumok és bizonyos állami borászati iskolák igényelhetik. Az igényelhető támogatás összege 20 millió és 250 millió forint között lehet, a támogatás mértéke pedig a vállalkozás méretétől és az üzemeltetési helytől függően 20% és 50% között változik. A támogatási kérelmeket kizárólag 2026. augusztus 1. és 31. között lehet benyújtani, a projekteket pedig legkésőbb 2027. júliusáig meg kell valósítani.

Teendő: A támogatási kérelmeket 2026. augusztus 1. és 31. között kell benyújtani.

Az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter feladatkörébe tartozó rendeleteknek a szőlő aranyszínű sárgaság növénybetegséggel, valamint a mezőgazdasági káresemény bejelentésével összefüggő módosításáról

A rendelet módosítja a növénybetegséggel és a mezőgazdasági káresemény bejelentésével kapcsolatos miniszteri rendeleteket.

A rendelet kötelezővé teszi az amerikai szőlőkabóca elleni védekezést a szőlő aranyszínű sárgaság betegség terjedésének megakadályozása érdekében. Lehetővé teszi, hogy a betegség miatt elrendelt hatósági intézkedéssel érintett szőlőültetvények után többször is lehessen kártalanítást igényelni, és a fertőzöttségi küszöb csökkentésével gyorsítja a menthetetlen ültetvények felszámolását. A rendelet emellett egyszerűsíti a védekezési támogatás igénylését, és különleges szabályt vezet be aszálykár esetén: a zölden levágott kukorica után a kárbejelentést a levágást követően is meg lehet tenni 2026. augusztus 15-ig, ha a termelő ezt megfelelő dokumentumokkal igazolja.

Teendő: Amennyiben a termelő aszálykár miatt zöld állapotban levágott kukoricára kíván kárbejelentést tenni, úgy azt 2026. augusztus 15-ig teheti meg a rendeletben előírt nyilatkozat és georeferált fotó mellékelésével.

A Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet ecetről szóló előírása tekintetében történő módosításáról

A rendelet módosítja a Magyar Élelmiszerkönyv ecetre vonatkozó kötelező előírásait.

A rendelet új szabályozást vezet be az ecetekre vonatkozóan, mely szerint ezentúl 'ecet' megnevezéssel kizárólag mezőgazdasági eredetű termékekből, kétszeres erjesztéssel, biológiai úton készült termék hozható forgalomba. A szintetikus ecetsav hígításával készült termékek nem viselhetik az ecet nevet. A rendelet részletesen meghatározza a különböző ecetfajták (pl. gyümölcsecet, szeszecet, almaecet) elnevezési és minőségi követelményeit, valamint a hozzáadható cukor maximális mennyiségét. A korábbi szabályoknak megfelelő termékeket a hatálybalépést követő 18 hónapig lehet még gyártani és forgalomba hozni.

Az áruk javításának előmozdítását célzó intézkedésekről és egyes fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A kormányrendelet intézkedéseket határoz meg az áruk javításának előmozdítására és módosít egyes fogyasztóvédelmi kormányrendeleteket.

A rendelet az áruk javítását ösztönzi, fenntarthatóbbá téve a fogyasztást, és olyan esetekre terjed ki, amelyek nem tartoznak a hibás teljesítés körébe. A gyártóknak kötelező megjavítaniuk az uniós javíthatósági előírások alá eső termékeket, díjmentesen vagy észszerű díj ellenében; a javítás nem akadályozható, és a pótalkatrészeket észszerű áron kell biztosítani. A javítószolgálatok önkéntes európai javítási adatlappal tájékoztathatják a fogyasztókat a javítás feltételeiről, ami 30 napig érvényes. A hibás teljesítés miatti kijavítás esetén a kellékszavatossági igény elévülési ideje egyszer 12 hónappal meghosszabbodik. Létrejön egy európai online javítási platform, amelynek nemzeti része 2027. július 31-től érhető el, és a fogyasztóvédelmi hatóság működteti a kapcsolattartó pontot.

A jegybanki alapkamat mértékéről

A jegybanki alapkamat mértékét határozza meg.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben szabályozta a jegybanki alapkamat mértékét. A szöveg alapján a jegybanki alapkamat 5,75%-ra módosul. Ez a változás 2026. július 22-től lép életbe, és érinti a banki hitelek és betétek kamatozását. Az új rendelet egyúttal hatályon kívül helyezi a korábbi, 17/2026. számú MNB rendeletet. A döntést a Monetáris Tanács határozata alapozta meg.

Az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény módosításáról

Az adókötelezettségekről és adótörvények módosításáról döntés születik.

A törvény módosítja az Extraprofit adó törvényt, amely a kőolajtermék-előállítókra vonatkozó különadót érinti. A különadó mértéke a világpiaci árkülönbözet függvényében változik. A módosítások célja a költségvetési kockázatok kezelése és a gazdasági stabilitás erősítése. Az új szabályok az augusztusi kötelezettségre érvényesek majd.